Hackerek és a média, avagy hogyan válik ,,hackereszközzé" a média

Amióta világ a világ, vagyis ebben az esetben, amióta számítógép a számítógép, és nem mellesleg internet az internet léteznek hackerek, crackerek és ún. pisherek. Ebbe most nem nagyon mennék bele, hogy mik is közöttük a különbségek, ezért, mint ahogy a közhely is teszi (sajnálatos módon tévesen), most a hacker gyűjtőnév alatt fogom említeni mindet a könnyebb megértés végett.
A tömegkommunikációs eszközök egyre elektronikusabbá, multimédiásabbá válásával gyorsan találkozott a hackerekkel.

Általában kétféle hackert vagy hackercsoportot különböztetünk meg. Az egyik, akik valami haszonra akarnak szert tenni különböző számítógépeket, szervereket érintő betörésekkel vagy lopásokkal. A másik, akik pedig valamilyen célért, valamilyen eszméjért küzdenek. Utóbbiról szeretnék részletesebben szólni. Ők azok, akik közöttünk is vannak. Az LGT szófordulatával élve, lehetnek ők akár a postás, a rendőr, és a villanyszerelő. Egymással folyamatosan kommunikálnak, általában az interneten, többek között az IRC-ken, Facebook, Twitteren, vagy egyéb közösségi oldalakon. Általában ezeken az oldalakon több regisztrált fiókjuk is van, még egy személynek is, viszont a kommunikációjuk során igyekeznek kerülni az e-mail-eket.

Mint már említettem valamilyen célért, eszméért küzdenek. Ehhez azonban tudatniuk kell a nagyvilággal, hogy ők miért is küzdenek, valamint, hogy csatlakozásra szólítsák fel a szimpatizánsokat. Itt jön be igazán a média szerepe. A Facebook-ot és Twittert-t elárasztják posztjaikkal, videóüzeneteket tesznek közzé a videómegosztó oldalakon és akár tüntetést is szervezhetnek. A ,,haszonratörő" hackerekkel szemben itt az a különbség, hogy ők egymás között teljes anonimitásra törekednek, ezért is mernek olyan bátran járni-kelni a hétközapjainkban, mivel nem ismerjük fel őket. Felmerülhet a kérdés, hogy miért is nevezzük őket hackereknek, hiszen az eddig leírottak alapján aktvisitáknak is hívhatnánk őket. Egy dologban azonban különböznek. Az pedig az, hogyan használják fel a médiát a céljuk elérésére. Az aktivistákra egyáltalán nem jellemző az, hogy gyakran látogatott oldalakra törnének be, hogy ott hagyják üzeneteiket, vagy hogy nagy csatornák hírműsorát változtatnák meg egy általuk kialakítottra mindezt nagyfokú programozási és számítástechnikai ismeretek segítségével.

Bárki mondhatja ezek alapján, hogy ők már nem is igazán hackerek. Valóban a szó klasszikus értelmében már nem azok. Nevezhetjük őket a modern kor aktivistáinak, vagy Robin Hood hackereknek is ha úgy tetszik. Egy irányzatot képviselnek, egyfajta 21. századi szabadságharcosok, forradalmárok. Az pedig, hogy az a cél jó-e avagy nem, amiért küzdenek, azt mindenkinek saját belátása szerint kell eldöntenie. Akár szimpatizálunk ezekkel a csoportokkal, akár nem, azt mindenképpen el kell fogadnunk, hogy egyre több ilyen csoportosulás fog napvilágot látni a médiában...

Benji